Az ELTE Márton Áron Szakkollégium Tanulmányi Szabályzata
Preambulum
A Márton Áron Szakkollégium Tanulmányi Szabályzata (továbbiakban: TSz) a Márton Áron Szakkollégiumban (továbbiakban: Szakkollégium) folyó oktatási és tudományos munka kereteit meghatározó és követelményeit szabályozó dokumentum, amely valamennyi tagra egyaránt, megszorítások nélkül kötelező. Az ELTE SZMSZ II. kötetéhez, a Hallgatói Követelményrendszerhez (továbbiakban HKR) képest – annak szellemében – a TSz további megkötéseket tartalmaz, amelyek a Márton Áron Szakkollégiumban folyó tehetséggondozás minőségbiztosításáért felelnek. A szakkollégista tagság nemcsak tudományos, hanem kulturális kötelezettségekkel is jár, többek között a társadalmi felelősségvállalás, a közösségiség és a nemzetközi színvonalra való törekvés tekintetében.
1. §
A szabályzat hatálya, a szakkollégista kötelességei
(1) Jelen TSz hatálya kiterjed az ELTE Márton Áron Szakkollégium (Szakkollégium) minden tagjára a szakkollégista tagság létrejöttétől annak megszűntéig.
(2) A szakkollégista kötelessége, hogy a szakkollégiumi tanulmányait a Szakkollégiumhoz méltó módon, felelősséggel teljesítse.
(3) A szakkollégiumi tanulmányokat a TSz-ban meghatározott módon kell teljesíteni.
2. §
A szakkollégiumi felvételi
(1) A Szakkollégiumba felvételt, azaz szakkollégista (szakkollégiumi) tagságot kizárólag sikeres felvételi eljárás során lehet nyerni.
(2) Kivételes esetekben a Szakkollégium Kuratóriumának véleményét figyelembe véve az igazgató dönthet a műhelyek munkájához közvetlenül nem kapcsolódó, vagy több műhely, szak területét érintő programok integrálásáról. Ebben az esetben az adott program tagjai az igazgató javaslatára egyéni mérlegelés alapján szakkollégista tagságot kaphatnak, és szervezeti egységük alkalmi kutatóműhelyként (vö. SzMSz 13. §, 2.) a szakkollégiumi képzés részévé válik.
(3) A Szakkollégium felvételi eljárásának módjáról részletesen a Felvételi Szabályzat rendelkezik.
3. §
A Szakkollégium tanulmányi rendje
(1) A Szakkollégium tanulmányi rendje valamennyi BA/BSc-képzésben és MA/MSc-képzésben részt vevő szakkollégistára vonatkozik, de a tanulmányaikat Magyarországon, illetve a határon túl végző szakkollégisták egyes tanulmányai kötelezettségei eltérnek. A különbségeket a TSz tartalmazza.
(2) A Szakkollégium tagjai a végzettségüket igazoló oklevelet a felsőfokú tanulmányaik helyszínéül szolgáló magyarországi vagy határon túli felsőoktatási intézményben szerzik meg.
(3) A szakkollégiumi tehetséggondozás formája a Magyarországon tanuló szakkollégisták esetében kiscsoportos, szemináriumi jellegű, intenzív szaktárgyi oktatás, szaktárgyanként heti 2-4 órában. A határon túl tanuló szakkollégisták esetében a tehetséggondozás konzultációs lehetőségek és távoktatás formájában valósul meg, amit kiegészíthet a szülőföldön igénybe vehető szakmai támogatás (mentori foglalkozás, előadás, szakosított programok stb.) is. Kívánatos, hogy a Szakkollégium nyújtotta tehetséggondozási formát kiegészítsék egyéb tehetséggondozási formák (tutorálás, honorácior státusz, TDK), amelyek önmagában a Szakkollégium által nem biztosítható módokon segítik a tehetségek kibontakozását.
(4) Az összes Szakkollégium által szervezett, egyetemi kóddal rendelkező órát Márton Áron Szakkollégium (MÁSz) jellel kell a kurzuskódban megjelölni.
(5) A szakkollégista köteles bejelenteni az igazgatónak, ha tanulmányait felfüggeszti vagy abbahagyja. A szakkollégista mindkét esetben elveszíti szakkollégista tagságát.
(6) A szakkollégiumi tagság feltétele a műhelytagság (vö. SzMSz 14. §, 1–8. pont) valamelyik oktatási és kutatási munkát egyaránt végző műhelyben.
(7) A Szakkollégiumban az alábbi szakmai műhelyek működnek:
a) Bölcsészettudományi műhely
b) Természettudományi műhely
c) Informatikai műhely
d) Jogi és Társadalomtudományi műhely
e) Gazdaságtudományi műhely
f) Pedagógusképző műhely
g) Műszaki műhely
h) Orvos-, Egészség és Sporttudományi műhely
i) Művészeti műhely
j) Nemzetstratégiai műhely: oktatási munkát nem végez, a szakterületi műhelyek tagságából toboroz kiegészítő kutatási projektekre jelentkezőket.
(8) A Magyarországon tanuló szakkollégista minden félévben érdemjegy megszerzésével teljesít legalább 1, a műhelyvezetőjével előzetesen egyeztetett, kutatási témájának megfelelő felsőoktatási tanegységet.
(9) Amennyiben a Magyarországon tanuló szakkollégista Magyarország valamely nem budapesti felsőoktatási intézményében végzi tanulmányait, vállalja, hogy minden félévben legalább két alkalommal személyesen is beszámol az elvégzett munkáról. A beszámoló helyszíne Budapest. Az egyik beszámoló kiváltható egy külhoni felsőoktatási intézmény szakmai rendezvényén való részvétellel.
(10) Amennyiben a Magyarországon tanuló szakkollégista Budapest felsőoktatási intézményében végzi tanulmányait, vállalja, hogy minden félévben előre meghatározott formában részt vesz szülőföldje felsőoktatási intézményének vagy tudományos/kutató intézményének legalább két szakmai rendezvényén. A teljesítést a szülőföld felsőoktatási/tudományos/kutató intézménye írásban igazolja.
(11) A szülőföldjén tanuló szakkollégista a félév során konzultáció céljából tartja a kapcsolatot kijelölt szakmai vezetőjével, valamint minden félévben legalább két alkalommal személyesen is beszámol az elvégzett munkáról. A beszámoló helyszíne Budapest. Az egyik beszámoló a technikai lehetőségeknek (skype stb.) és a műhelyvezetővel történt előzetes egyeztetésnek megfelelően teljesíthető a szülőföldről is.
(12) A szakkollégista tagságának minden félévében az adott félév során végzett szakmai munkájának, kutatásainak eredményeiből írásos dolgozatot készít az adott szakterület tudományos közleményeivel szemben támasztott elvárásoknak megfelelő terjedelemben és formában.
(13) A szakkollégista tagságának minden félévében az adott félév során végzett szakmai munkájának, kutatásainak eredményeiből konferencia-előadást készít, amit bemutat a Szakkollégium megfelelő szakmai fórumain (műhelykonferencia, nyári egyetem stb.).
(14) A Szakkollégium vállalja, hogy a szakmai színvonal emelésére a helyi adottságoknak megfelelően együttműködési szándéknyilatkozatokat köt regionális szakkollégiumokkal, határon túli intézményekkel.
4. §
Műhelymunka
(1) Kívánatos, hogy a szakmai műhelyek modul jellegű, az egyetemi képzést nem kiváltó, hanem kiegészítő kurzusok meghirdetésére törekedjenek.
(2) Az egyes műhelyekben folyó szakmai munka az alábbi elvek követése mentén valósul meg:
a) a kötelezően elvégzendő tanegység a szakkollégista tanulmányaihoz szervesen kapcsolódik;
b) a kötelezően elvégzendő tanegység oktatóját előzetes egyeztetést követően a műhelyvezető jelöli ki;
c) a kötelezően elvégzendő tanegység követelményrendszere a szakkollégista számára egyértelmű és világos;
d) a műhelyvezető igény szerint gondoskodik a szakkollégista folyamatos tutorálásáról;
e) a szakkollégista a kurzusok elvégzésén kívül legalább egy folyamatos szakmai tevékenységet végez (pl.: tudományos közlemény elkészítése, konferencia-előadás, szakfordítás, TDK-dolgozat írás stb.),
(3) Kivételes esetekben a Kuratórium véleményét figyelembe véve az igazgató dönthet a műhelyek munkájához nem kapcsolódó, vagy több műhely területét érintő programok integrálásáról. Ebben az esetben az adott program tagjai az igazgató javaslatára egyéni mérlegelés alapján szakkollégista tagságot nyerhetnek, és szervezeti egységük a szakkollégiumi képzés részévé válik.
6. §
A nyelvtanulásra vonatkozó követelmények
(1) A Szakkollégium vállalja, hogy a szakmai színvonal emelésére minden félévben nyelvi kurzusokat hirdet.
(2) Kívánatos, hogy a szakkollégisták látogassák a nyugati (angol, német, francia, olasz), illetve többségi nyelvek valamelyikének kurzusait, és a választott nyelvből lehetőség szerint B2 szintű nyelvvizsgát szerezzenek.
(3) A szakkollégiumi tagság első és/vagy második évében szerzett nyelvvizsga előnyt jelent a szakkollégiumi tagság meghosszabbítási kérvényének elbírálásában.
7. §
A szakkollégiumi tagság meghosszabbítása
(1) A szakkollégiumi tagság az első és/vagy a második szakkollégiumi tanév elvégzése után, vagyis legfeljebb két alkalommal meghosszabbítható.
(2) A szakkollégista a tagság meghosszabbítására vonatkozó szándékát írásos formában benyújtott kérvényben közli az igazgatóval az adott tanév vizsgaidőszakának végén.
(3) A kérvénynek tartalmaznia kell:
a) a szakkollégista szakmai munkájának bemutatását;
b) a műhelyvezető ajánlását;
c) a hosszabbítás indokolását.
(4) A tagság meghosszabbításáról a Tanári Kar és a Kuratórium véleménye alapján az igazgató dönt az adott tanév vizsgaidőszakának végén tartott tanári értekezleten.
8. §
Általános követelmények és szankciók
(1) Az általános előírásokat, valamint a szakkollégista tanulmányi követelményeinek teljesülését a Tanári Kar félév végi értekezlete értékeli.
(2) A Tanári Kar értekezlete:
a) meghallgatja a műhelyvezetők beszámolóját;
b) meghallgatja a nyelvtanárok beszámolóját;
c) javaslatot tesz a dicséretben részesítendő hallgatók személyére;
d) javaslatot tesz a követelményeket nem teljesítő hallgatók kizárására;
e) valamint, ha lehetősége van rá, a Szakkollégium minden tagjának szakmai tevékenységét egyenként értékeli.
(3) A szakkollégisták által a tanulmányi előmenetelükről beszolgáltatott adatokat az igazgató megbízására a titkárság összegyűjtheti, tárolhatja és rendszerezheti. Ezek az adatok nem nyilvánosak, adatvédelmi szempontból érzékenynek számítanak, és a titkárság a tárolásukkal magára nézve kötelezőnek ismeri el a vonatkozó adatvédelmi irányelveket. Ezek az adatok nevesítés nélkül egyesével vagy összességükben felhasználhatók a Szakkollégium eredményességét demonstráló statisztikák elkészítésére, azonban csak az illető szakkollégisták beleegyezésével nevesíthetők.
(4) A szakkollégiumi tagság automatikusan megszűnik az alábbi esetek bármelyikében:
a) a Magyarországon tanuló szakkollégista az adott félévben egyetlen szakkollégiumi órát sem végzett el;
b) a Magyarország nem budapesti intézményében tanuló szakkollégista az adott félévben nem tett eleget konzultációs kötelezettségének;
c) a Magyarország budapesti felsőoktatási intézményében tanuló szakkollégista az adott félévben nem vett részt igazolt módon szülőföldje felsőoktatási intézményének vagy tudományos/kutató intézményének legalább két szakmai rendezvényén;
d) a határon túl tanuló szakkollégista az adott félévben nem tett eleget konzultációs kötelezettségeinek;
e) a szakkollégista az adott félévben nem készítette el a kutatásairól szóló dolgozatot az elvárt formában;
f) a szakkollégista az adott félévben nem készítette el a kutatásairól szóló konferencia-előadást az elvárt formában.
(5) A szakkollégiumi tagság megszüntethető, ha a szakkollégista a szakkollégiumi óráit hanyagul látogatja, vagy a kutatómunkát nem az elvárt színvonalon végzi.
(6) A szakkollégiumi tagság megszüntetéséről a Tanári Kar és a műhelyvezető javaslatára az igazgató dönt.
(7) A tanulmányi okból történő kizárás nem fegyelmi büntetés, ellene fellebbezésnek helye nincs, kivéve, ha a kizáró határozatra adminisztratív hiba miatt került sor.
9. §
Záró, átmeneti és értelmező rendelkezések
(1) A jelen TSz-ban nem szabályozott kérdésekben a szakkollégiumi SzMSz az irányadó.
(2) Jelen TSz a szakkollégiumi SzMSz első számú melléklete.
(3) Jelen TSz 2017. szeptember 1-től lép hatályba.
(4) Jelen szabályzat elfogadásáról és jóváhagyásáról a szakkollégiumi SzMSz 17. §, 5. pontja rendelkezik.
(5) Jelen szabályzat módosítására a jóváhagyására vonatkozó szabályok az irányadók.